Előre is elnézést kérek mindnekitől a mozgásra utalós, futós szóvicceket, nem bírom megállni, hogy kihagyjam őket. 🙂
Az a helyzet állt elő, hogy egy régi ismerősöm rám írt Facebookon, hogy:
“Január 16-án délután ötkor be tudnál jönni a tilosba, élő adásban, hogy az sportról beszélgessünk?”
Tóth Szabolcs
Nos, aki ismer, az tudja, hogy mennyire imádok szerepelni. Aki nem ismer, annak mondom, hogy a gondolattól is kiver a víz, hogy ha meg kell jelennem (még ha csak futólag is) valamilyen média felületen.
Ilyenkor persze joggal merül fel a kérdés, hogy az ilyen ember minek megy elnöknek egy szervezet élére, ahol promótálnia illene az egyesületét, de itt most nem ez a lényeg. Ezt talán majd egy másik történetben kifejtem.
Szóval mondván teher alatt nő a pálma és hát a rádióban nincs is kamera, nagy lelkesedéssel vállaltam el a felkérést.
(És persze egyúttal ekkor költözött be a gombóc a gyomromba)
Ami már a legelején szimpatikus volt a rádiós interjúzásban, hogy Szabolcs kérte, hogy valamikor még az interjú előtt fussunk össze és segítsek megérteni neki, hogy mi történik az e-sportban? Na ez volt az amikor érzetem, hogy jó kezekben leszek.
Végre nem arról volt itt szó egy interjú kapcsán, hogy kapok pár előre feltett kérdést, amit majd valamilyen határidőre írjak meg én egyedül és küldjem vissza. Szerencsére azért nem olyan rossz a helyzet, mint amenynire én tartom bosszantónak ezt és volt már lehetőségem nagyon profikkal is dolgozni akiknek, így utólag is hála, hogy értelmes anyagot hoztak össze a makogásaimból. De megint eltértem a tárgytól.
Szóval igyekeztem mindent is elmesélni Szabolcsnak az e-sportról, hogy aztán a nagyérdemű előtt, élesben tudjon jókat kérdezni.
Mielőtt a linkeket osztanám a felvételről, még előbb megosztanám az élményemet az interjú napjáról…
Pokolian be voltam tojva!
Persze, hogy félórával a megbeszéltidőpont előtt már ott voltam az épület előtt.
Pontban bementem és felbotorkáltam az emeletre.
Végigolvastam minden fecnit, kiírást, hogy:
Ki itt belépsz hagyj fel minden reménnyel!
Dante, Isteni színjáték -1320
Neeem, nem ez volt ki írva, valójában csak a veszélyhelyzet miatt bevezetett utasítások voltak.
Csengettem, mire a technikus kiszólt, hogy nyitva, mert persze meg se próbáltam a kilincset lenyomni.
Szabolcs a szobájában éppen valamilyen videokonferenciában volt, így a konyhába vettem az irányt.
Ekkor futott be Beda Szabolcs (na az én fejemben ekkor lett, Szabolcs 2) is a konyhába, hogy teát készítsen magának még az adás előtt. Ahogy bemutatkoztunk Szabolcs 1 is csatlakozott hozzánk és megkezdtük közösen a cukor utáni hajtóvadászatot. A kitartó teaízesítő cukor vadászat közepette lépett be a rádióba Cseke Lilla is. (akit a vadászat végkimenetele érdekel, annak megsúgom, hogy a technikus oldotta meg, ugyanis nála volt).
Így ismertem meg a triót, akikkel az éterben szaladgáltam az e-sport témáján belül.
A képen balról, jobbra: Tóth Szabolcs, Bede Szabolcs, Tarján Marcell, Cseke Lila
Tudni kell róluk, hogy mind futás mániások! Amiket hallottam tőlük a konyhában, hogy: 56 km, meg Suhanj-os 30 km, meg most csak 40 km-et mentem mert fájt a pocim közben!
Az egyetlen amire tudtam gondolni miközben ezeket a távokat hallottam, hogy én bezzeg cukor nélkül iszom a teát!
Futó Kaland a Tilos Rádió műsorán.
Az archív anyag itt érhető el és hallgatható vissza.
U.I:: Szabolcs nagyon készült, a zenei betétek közt van egy összevágott rész videójátékok zenéjéből. Na van olyan köztetek, aki mindegyiket felismeri?
Még egyszer köszönöm a lehetőséget és a figyelmet! – Tarján Marcell